Kérdések és válaszok

Miért van szükség uniós szintű intézkedésekre az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban?

Az egyszer használatos műanyag termékek elleni intézkedések szükségessége számos érvvel indokolható:

  • Környezetvédelmi probléma. A tengeri hulladék jelentős problémát jelent Európában, hozzájárul a tengeri környezet szennyezéséhez; emellett pedig a tengerpartok tisztítása, a turizmusra gyakorolt kedvezőtlen hatások és az emberi egészségre jelentő lehetséges veszélyek miatt költségeket generál a társadalom számára. A költségek egyaránt terhelik a magánszféra és az állam költségvetését. Ennélfogva feltétlenül szükség van a különösen sok hulladékot termelő és a hulladékgyűjtési rendszereket kikerülő egyszer használatos műanyagok kezelésére, amelyek végeredményben a tengeri hulladék több mint feléért felelősek.
  • Az egységes piac szempontjából. Egyre több tagállam vagy helyi hatóság hoz egyéni intézkedéseket az egyszer használatos műanyagok különféle típusainak betiltása céljából, alulról építkező mozgalmak pedig egyes típusú termékek fogyasztásának csökkentését célozzák. A széttagoltság kockázata valós, egyenlő versenyfeltételekre van szükség.
  • A gazdasági lehetőségek kiaknázása céljából. A legkárosabb egyszer használatos műanyagok innovációja és innovatívabb termékekkel vagy üzleti modellekkel való felváltása – például az EU biogazdaságban betöltött vezető szerepe vagy az új munkahelyeket teremtő visszaváltási és újrahasznosítási rendszerek létrehozása révén. A jogszabályok egyértelműséget biztosítanak, valamint gondoskodnak az egységes piacon belüli beruházásokhoz és innovációhoz szükséges méretgazdaságosságról.
  • A polgárok támogatják. Az uniós polgárok tisztában vannak a problémával, és gyakorlati intézkedéseket várnak. A legutóbbi Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak 87%-a aggasztónak találja a műanyag környezeti hatásait, 74%-a aggódik az egészségre kifejtett hatásai miatt; 94%-a úgy véli, hogy elengedhetetlen az újrahasznosítást ösztönző termékek tervezése; ugyanennyien vélik úgy, hogy az iparnak és a kiskereskedőknek törekedniük kellene a műanyag csomagolás mennyiségének csökkentésére.

Miért tett új irányelvre javaslatot a Bizottság a tengeri hulladék kezelése céljából?

A tengeri hulladék több mint 80%-a műanyag. Az Európai Bizottság új, uniós szintű szabályokra tett javaslatot, amelyek tíz, Európa tengerpartjain és tengereiben leggyakrabban megtalálható, egyszer használatos műanyagtípust, valamint az elveszett és elhagyott halászeszközöket célozzák meg. Ezek a termékek képezik a probléma legnagyobb részét. Együttesen a tengeri hulladék mintegy 70%-át képezik.

A Bizottság e probléma megoldása céljából átfogó intézkedéscsomagot terjesztett elő. Az egyszer használatos műanyagokról szóló irányelv a műanyag-stratégiában bejelentett átfogó megközelítés szerves része és a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv fontos alkotóeleme. Európa ezzel a javaslattal teljesíti az Európából származó tengeri hulladék kezelésére irányuló globális szintű kötelezettségvállalásait.

Milyen hatással lesz az irányelv a tengeri hulladékra?

A javaslat végrehajtásának célja a szemetelés felére csökkentése a tíz egyszer használatos műanyag termék tekintetében, megakadályozva a 2030-ig máskülönben 223 milliárd EUR költséget jelentő környezeti károkat. A javaslat ezenkívül megakadályozza a 2030-ig 3,4 millió tonna CO2-egyenértéknek megfelelő kibocsátás képződését.

A javaslat gazdasági előnyökkel is jár; az egyszer használatos műanyag termékek innovatív alternatívákkal való felváltása az EU biogazdaságban betöltött vezető szerepére épülve 30 000 munkahely teremtését eredményezheti.

Melyek a bizottsági javaslat főbb elemei?

A kezdeményezés közvetlenül kezeli az uniós tengerpartokon található tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag terméket, valamint az elhagyott, elveszett és ártalmatlanított halászeszközöket – ezek összességében a tengeri hulladék 70%-áért felelősek. A javaslat célja a probléma gyökerének kezelése. Ennek tükrében a termékek gyártását, forgalmazását, továbbá vállalkozások és fogyasztók általi felhasználását, ártalmatlanítását, valamint azt vizsgálja, milyen módon kerülnek azok a partokra, a tengerekbe és az óceánokba.

A javasolt intézkedéscsomag a következő:

  • A műanyagtartalomnak, vagy a műanyagtartalom egyes elemeinek, egyes termékeknek – például a műanyag fültisztító pálcikák, evőeszközök, szívószálak, italkeverők és léggömbpálcák – betiltása és kizárólag fenntarthatóbb anyagokból való gyártása.
  • A fogyasztás csökkentésére irányuló célok: a tagállamok csökkenteni fogják a műanyag ételtárolók és poharak használatát.
  • Célkitűzések a gyártókra vonatkozóan, akik kötelesek részt venni a hulladékkezelés és a szeméttakarítás költségeinek fedezésében, valamint figyelemfelkeltő intézkedések az egyszer használatos műanyag termékekkel kapcsolatban.
  • Gyűjtési célok: a tagállamok 2025-ig kötelesek összegyűjteni az egyszer használatos műanyag italpalackok 90%-át, például betétdíjas rendszerek révén.
  • Címkézési követelmények: egyes termékekre címkét kell helyezni, amelyen a hulladék ártalmatlanításának módja, a termék környezeti hatása, valamint a termékekben előforduló műanyag szerepel.
  • Figyelemfelkeltő intézkedések: a tagállamok kötelesek felhívni a fogyasztók figyelmét az egyszer használatos műanyagok és a halászeszközök használatának hatásaira, valamint e termékek esetében rendelkezésre álló újrahasznosítási rendszerekre és a hulladékkezelési lehetőségekre.

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelvre irányuló javaslat

Milyen módon azonosította a Bizottság a céltermékeket?

A javaslat az európai tengerpartokon található egyszer használatos műanyagok 86%-át, az összes tengeri hulladék felét kitevő, tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyag termékre összpontosít.

A Bizottság Közös Kutatóközpontja – a négy regionális tengeri egyezményre és a tengeri hulladékkal foglalkozó technikai csoport munkájára alapozva – összegyűjtötte és feldolgozta a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv végrehajtásának keretében rendelkezésre álló adatokat. 2016-ban 17 uniós tagállam és 4 tengeri régió 276 tengerpartját felölelő reprezentatív mintát használtak. A 355 671 megfigyelt terméket gyakoriságuk alapján rangsorolták. Az eredmények megállapításához egyéb nyomon követési gyakorlatokat is figyelembe vettek, majd arra a következtetésre jutottak, hogy a tíz leggyakoribb termék listája az évek során és az egyes tengeri régiókban nem változott.

Melyik a tíz kiválasztott termék?

A Bizottság fókuszában álló műanyag termékek a következők: műanyag fültisztító pálcikák, evőeszközök (beleértve a tányérokat, szívószálakat, keverőket), léggömbök és pálcák, ételtárolók, italpoharak (fedeleikkel együtt), italpalackok és italtárolók, cigarettacsikkek, hordtasakok, chipses zacskók és cukorkacsomagolás, nedves törlőkendők és tisztálkodási cikkek, valamint halászeszközök.

Mi a javaslat jogi kontextusa?

2015-ben a körforgásos gazdaságról szóló csomag kibővült a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok korszerűsítésére irányuló javaslatokkal, az ezzel kapcsolatos intézmények közötti megállapodás megkötésére 2017 decemberében került sor. Az új jogszabályok a hulladékmegelőzéssel és a tengeri hulladékkal kapcsolatos általános rendelkezéseket is tartalmazzák.

A Bizottság 2018. január 16-án elfogadta a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amely elismeri, hogy a tengeri hulladék változatlanul fennálló probléma és jelentős szennyezőforrás. A Bizottság cselekvési tervében megerősíti, hogy megvizsgálja a halászeszközökkel kapcsolatos további fellépéseket – többek között a kiterjesztett gyártói felelősséget és/vagy betétdíjas rendszereket.

A közös halászati politika szabályainak betartására vonatkozó rendelet tartalmazza az elveszett halászeszközök visszakeresésére és jelentésére vonatkozó intézkedéseket, valamint a halászeszközök jelölésére vonatkozó követelményeket. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a tengeri hulladék gyűjtéséhez, és beruházzanak a hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekbe.

A Bizottság kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó, 2018. évi jogalkotási javaslata olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a hajókon keletkezett vagy a tengerben összegyűlt hulladék partra szállítását és megfelelő kezelését. A javaslat kifejezetten utal a halászeszközökkel kapcsolatos további intézkedések Bizottság általi megfontolására. A Bizottság 2018. május 30-án elfogadta a halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek rendelkezései javítani fogják – többek között a jelentéstétel bevezetésével – az elveszett halászeszközök jelentésére és visszakeresésére vonatkozó szabályokat.

Mi a javaslat társadalmi kontextusa?

A lakosságot érzékenyen érinti a műanyagok környezetre gyakorolt hatása. Az Eurobarométer-felmérésekből bebizonyosodott, hogy az európai polgárok szerint aggasztó a hétköznapi műanyag termékek egészségre (74%) és környezetre (87%) gyakorolt hatása.

A „Műanyag óceán” c. dokumentum vagy a BBC „A Kék bolygó II.” c. műsora szélesebb körben ismertette e globális probléma jelentőségét. Az európaiak 33%-a szerint a tengerszennyezés az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma.

A műanyag hordtasakokról szóló irányelv végrehajtása rámutat arra, hogy a korlátozó intézkedések azonnali eredményekkel és társadalmi elfogadottsággal járhatnak. Végrehajtása azt is bizonyítja, hogy a műanyag hordtasakokra kivetett kis mértékű adók is jelentős csökkenést eredményezhetnek a fogyasztás tekintetében akár rövid távon is. Írországban a műanyag bevásárlótáskákra felszámított adó bevezetése nemcsak a kiskereskedelmi elárusítóhelyek által kínált műanyag hordtasakok 90%-os visszaesését, hanem a tengerparton talált hordtasakok számának jelentős csökkenését is eredményezte, az 1999-ben 500 méterenkénti 18 műanyag hordtasak 2003-ra 3-ra csökkent.

A 2017 decembere és 2018 februárja között megrendezett nyilvános konzultációban több mint 1800-an vettek részt; a konzultáció rámutatott arra, hogy a lakosság és az érdekelt felek is tisztában vannak azzal, hogy az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban intézkedésekre van szükség. A válaszadók 98,5%-a vélte úgy, hogy az egyszer használatos műanyagból származó tengeri hulladék kezelése „szükséges”, 95% pedig úgy gondolta, hogy „szükséges és sürgős”. A gyártók több mint 70%-a, a márkáknak és újrahasznosítóknak pedig több mint 80%-a vélte úgy, hogy „szükséges és sürgős” fellépésre van szükség. Az egységes belső piaccal kapcsolatos jogi egyértelműség és a beruházások biztonsága nélkülözhetetlen a műanyagértékláncban érintett valamennyi vállalkozás számára.

Egyszer használatos műanyagot gyártok. Fizetnem kell majd a szeméttakarítás és az újrahasznosítás költségeit?

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek alapján a gyártók és termelők viselik az általuk használt anyagokkal kapcsolatos felelősséget, ami a termékek használata utáni takarítás pénzügyi és környezetvédelmi felelősségét is magában foglalja. Ezek a rendszerek már jól működnek a csomagolás területén, ahol a gyártók hozzájárulnak a költségekhez. A 2018 májusában újonnan elfogadott uniós hulladékkezelési jogszabályt követően a kiterjesztett gyártói felelősség valamennyi csomagolás tekintetében kötelező. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek szeméttakarítási költségeket is magukban foglalhatnak.

A gyártók kötelesek hozzájárulni a takarítási és újrahasznosítási költségekhez, mivel gyártási módszereikkel hozzájárulnak a probléma kialakulásához. Az egyszer használatos műanyag termékek szemeteléséből fakadó költségeket jelenleg az állami szektor – voltaképpen az adófizetők –, illetve a tengeri hulladék problémája által érintett – az idegenforgalmi és a halászati ágazathoz hasonló – egyéb magánszereplők finanszírozzák.

Mi változik a műanyagtartalmú halászeszközök tekintetében?

Az elhagyott, elveszett vagy ártalmatlanított halászeszközök a tengeri hulladék közel 27%-át képezik: évente ez több mint 11 000 tonnányi hulladéknak felel meg. A halászeszközök a halak kifogására valók, ha elhagyják őket, funkciójukat ugyanígy betöltik majd („fantomhalászat”), ezzel különösen károsítva a tengeri környezetet. A halászeszközökhöz használt műanyag újrafeldolgozási potenciálja igencsak jelentős, a jelenlegi újrafeldolgozási piac viszont inkább szűk és helyi szintű.

A szóban forgó javaslat célja, hogy a műanyagot tartalmazó eszközökre vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősség bevezetése révén megvalósítsa a halászeszközök körforgását. A halászeszközök műanyag alkotóelemeinek gyártói kötelesek haladéktalanul gondoskodni a partra kikötő halászeszközökről, ez a felelősség nem a kikötőket terheli. A halászokra és a műanyagot tartalmazó halászeszközök kézműves készítőire nem terjed ki a kiterjesztett gyártói felelősség.

Rendelkezik a szóban forgó javaslat a mikroműanyagokról is?

Az óceánjainkban található mikroműanyagok nagyrészt a nagyobb műanyagdarabok töredékei, a műanyag hulladék csökkentésével együtt tehát a mikroműanyagok is csökkenni fognak.

Egyes mikroműanyagokat szándékosan adnak hozzá a termékekhez (például kozmetikai cikkek, festékek, mosó- és tisztítószerek esetében), a Bizottság külön kezdeményezést indított el ezek korlátozása tekintetében, amelynek keretében felkérte az Európai Vegyianyag-ügynökséget a korlátozás mérlegelését képező tudományos alap felülvizsgálatára.

Egyéb mikroműanyagok a termékhasználat során (például a gumiabroncskopásból eredő por formájában vagy műszálas ruhák mosásakor), vagy az elsődleges műanyaggyártás révén (például a gyártás előtti műanyagszemcsék formájában) kerülnek az óceánba. A Bizottság a kibocsátott mikroműanyagok mennyiségének mérésére szolgáló módszerek, a címkézés javítása, az esetleges szabályozási intézkedések, valamint a szennyvízkezelés révén történő fokozott kivonás révén kívánja kezelni ezt a szennyezési formát.

Volt-e nyilvános konzultáció a kezdeményezés kidolgozása előtt?

Igen. A javaslat előkészítése céljából – a minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban – konzultációkat folytattak az érdekelt felekkel, nyilvános konzultációkat tartottak, valamint alapos hatásvizsgálatokat végeztek. A 2017 decembere és 2018 februárja között megrendezett nyilvános konzultációban a válaszadók 95%-a egyetértett azzal, hogy az egyszer használatos műanyagok kezelésével kapcsolatban sürgősen intézkedésekre van szükség, a megkérdezettek 79%-a pedig úgy vélte, hogy a hatékonyság céljából uniós szintű intézkedések kellenek. A gyártók 70%-a és a márkák 80%-a is úgy gondolta, hogy a fellépésekre sürgősen szükség van. 72%-uk csökkentette a műanyag hordtasakok használatát, ebből 38%-ot az elmúlt év során.

Melyek a javaslat következő lépései?

A Bizottság javaslatait elfogadásra előterjesztették az Európai Parlament és a Tanács elé. A Bizottság arra ösztönzi a többi intézményt, hogy a dokumentumot kiemelt fontosságúként kezeljék, és még a 2019. májusi választások előtt mutassanak fel kézzelfogható eredményeket az európai polgárok számára.

Mi az egyszer használatos műanyagok elleni kampány célcsoportja?

A kampány azokat a fogyasztókat célozza, akik tisztában vannak a műanyag és a tengeri hulladék hatásaival, és aggasztónak találják a probléma nagyságrendjét, ismereteik mindennapi döntéseik során azonban még nem nyilvánulnak meg. A kampány célja az egyszer használatos műanyagok fenntartható alternatíváinak előmozdítása, a résztvevők aktív fellépésének ösztönzése a műanyag termékekhez fűződő kapcsolatuk megváltoztatása céljából.

A kampány valamennyi európai polgárhoz szól, különösen a következő tagállamokra összpontosít: Bulgária, Görögország, Lengyelország, Olaszország, Portugália, Románia és Spanyolország. Az angol nyelvű anyagok mellett az előbb említett országok nyelvén is számos dokumentum elérhető.

Mikor hajtják végre a kampányt?

Az Európai Bizottság egyszer használatos műanyagok elleni kampánya 2018. június 5-én, a környezetvédelmi világnapon indult, amelynek idei témája a műanyagszennyezés elleni küzdelem volt. Minden héten más egyszer használatos műanyagtermék-típusra fókuszál, többek között a következőkre: egészségügyi betétek, hordtasakok, kávéspoharak és fedeleik, szívószálak, evőeszközök, nyalóka- és cukorkacsomagolás, valamint műanyagpalackok.