A műanyagokra vonatkozó uniós fellépés

Háttér

A műanyagok jelentős szerepet töltenek be gazdaságunkban és mindennapi életünkben – a műanyag termékek jelenlegi tervezése, gyártása, felhasználása és eltávolítása azonban ártalmas a környezetünk számára. Az óceánokban és tengerekben felgyülemlett tengeri hulladék mennyisége folyamatosan nő, ami kedvezőtlenül befolyásolja az ökoszisztémákat, a biodiverzitást és esetlegesen az emberi egészséget is. A gazdaságba potenciálisan visszafordítható értékes anyagok pedig eközben elvesznek. Az erőforrás-hatékonyabb és körforgásos megközelítés lehetséges gazdasági és környezetvédelmi hatásai még nem tapasztalhatóak. Széles körben elismerték azonban, hogy ezekkel a problémákkal foglalkozni kell, továbbá környezeti, gazdasági és társadalmi hatásaik csökkentésére van szükség.

A tengeri hulladék túlnyomó része a biológiailag nem lebontható, mérgező és káros hatásokkal járó, széles körben hozzáférhető, tartós műanyag hulladékból ered. Tartós megmaradásuk miatt ezek a hatások fokozódhatnak, hiszen évről-évre egyre több műanyaghulladék gyűlik össze. Világszerte számos kezdeményezés által elismert, globális problémáról van szó, amelynek azonban Európa is forrása és szenved a következményeitől.

A környezetre gyakorolt ártalmas hatásain túlmenően károsítja többek között a turizmust, a halászatot és a szállítmányozást. Az uniós halászatok tengeri hulladékból fakadó költségeit az uniós halászflotta fogásaiból eredő teljes bevétel 1–5%-a közé becsülik. Veszélyezteti a táplálékláncot, különösen a tengeri eredetű élelmiszereket.

A műanyagokra vonatkozó uniós fellépés

Európa felelőssége, hogy megbirkózzon a probléma rá vonatkozó részével, törekvései pedig globális szintűek. Az Európai Bizottság a műanyag-stratégia keretében kötelezettséget vállalt a műanyag tengeri hulladék kezelésére irányuló, az uniós tagállamok folyamatban lévő erőfeszítésein alapuló, további intézkedések vizsgálatára. A tengeri hulladék problémája globális jellegű: a hulladék bekerül a tengeri környezetbe, azt követően pedig az egyik országból származó hulladék hatással lehet a másik országra. A magas szintű környezetvédelmi szabványok mentén működő egységes piac és az üzleti vállalkozások jogbiztonsága biztosításának érdekében is közös fellépésre van szükség.

Az Európai Bizottságnak a tengeri hulladék csökkentésére irányuló jogalkotási kezdeményezése egy szélesebb körű, átfogóbb megközelítés – nevezetesen a műanyag-stratégia, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv és a hulladékkal kapcsolatos módosított jogszabályok – részét képezi.

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó irányelvre irányuló javaslat

A műanyag-stratégia a csomagolásról szóló irányelv kulcsfontosságú követelményeinek felülvizsgálata révén foglalkozik az életciklus tervezési szakaszával. A stratégia – a hulladékkal kapcsolatos módosított jogszabályokkal összhangban – ambiciózus megközelítést ösztönöz a műanyag csomagolások újrahasznosítása tekintetében. Erőteljes válaszlépéseket tartalmaz a tengeri műanyagszennyezés jelentős részét képező mikroműanyagokkal kapcsolatban. A hulladékról szóló módosított keretirányelv megerősítette az alapvető elveket és célkitűzéseket; 2030-ig ambiciózus újrahasznosítási célokat tűzött ki a települési hulladék és műanyag csomagolási hulladék vonatkozásában; e célok elérése a szemetelésre vagy a hulladékmegelőzésre irányuló komolyabb erőfeszítések nélkül azonban nem lehetséges.

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó jogalkotási kezdeményezés kiegészíti a tervezésre, az újrahasznosításra és a mikroműanyagokra vonatkozó valamennyi fellépést, sőt, egy lépéssel tovább is megy. A fő célkitűzés a megelőzés – az egyszer használatos műanyagból és a halászeszközökből származó műanyag tengeri hulladék csökkentése például a piaci korlátozások és a szeméttakarítási költségekre vonatkozó gyártói fizetési kötelezettség bevezetése révén. Ily módon ösztönözhetők az újrahasznosítási modellekhez hasonló innovatív üzleti modellek, a többször felhasználható tárgyak vagy a helyettesítő anyagok. Amennyiben mégis tengeri hulladék képződik, az egyszer használatos műanyagokról az újrahasznosítható megoldásokra való áttérés és a természetes, kezeletlen anyagok alkalmazása csökkentheti a környezeti hatások mértékét. A kezdeményezés az elveszett, közvetlenül a tengerbe kerülő halászeszközökről is rendelkezik. Fő célja valamennyi halászeszköz partra szállításának ösztönzése és kezelésének javítása.

Az egyszer használatos műanyagokra vonatkozó kezdeményezés az európai tengeri hulladék két fő forrásának közvetlen kezeléséről rendelkezik: i. egyszer használatos műanyagok; és ii. halászeszközök. Ezek együttesen a tengeri műanyaghulladék 84%-át képezik, és magukban foglalják a tengeri környezetre leginkább ártalmas elemeket. A nem műanyag tengeri hulladék általában inert (kő) vagy biológiailag lebomló (papír, fa) hulladék, környezetvédelmi szempontból ennélfogva kevésbé veszélyes.

Az egyszer használatos műanyagokból álló tengerparti hulladék 86%-át és a tengeri műanyaghulladék több mint felét a tíz leggyakoribb egyszer használatos műanyagok alkotják. Ez a felsorolás nagyon hasonlít az USA-ban és egyéb országokban megállapított listához, ahol rendszeresen ugyanazok a műanyag termékek kerülnek a tengeri hulladékba.

Az elveszett vagy elhagyott halászeszközök (pontosabban halászeszközök és akvakultúra-felszerelések) – köztük a halászhálók – a tengerparti műanyaghulladék egyharmadát alkotják. Az elhagyott, elveszett vagy ártalmatlanított halászeszközök a következőket foglalják magukban: a halászeszközök nagyobb részei (például rákcsapdák és csapdák, hálók vagy horogsorok), amelyeket halászati okokból szándékosan hagynak el, illetve kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt vagy a halászeszközök felhasználói közötti együttműködés és konfliktusok során véletlenül vesznek el. Ezek összezavarhatják a tengeri élővilágot („fantomhalászat”) (például rákcsapdákat és csapdákat, hálókat vagy horogsorokat) a szándékosan kidobott elhasznált anyagokkal (hálókkal és horogsorokkal).

A tagállamok sorra hozzák nemzeti intézkedéseiket az egyszer használatos műanyagok ellen. Franciaország betiltotta a műanyag poharakat és tányérokat, Olaszország és Franciaország a műanyag fültisztító pálcikákat, az Egyesült Királyság, nemrégiben pedig Brüsszel régió a szívószálak betiltására készül. Más országok – többek között Írország és Portugália – is hasonló intézkedéseket mérlegelnek. Az EU-nak minél előbb lépnie kell, hogy megelőzze az említett intézkedésekből fakadó piaci széttagoltságot. A vállalkozásoknak egyenlő versenyfeltételekre, egyértelműségre és jogbiztonságra van szükségük.

Jogi háttér

A körforgásos gazdaságról szóló csomag 2015-ben a hulladékkal kapcsolatos uniós jogszabályok korszerűsítésére irányuló javaslatokkal bővült, az ezzel kapcsolatos intézményközi megállapodás megkötésére 2017 decemberében került sor. Az új jogszabályok a hulladékmegelőzéssel és a tengeri hulladékkal kapcsolatos általános rendelkezéseket is tartalmazzák.

A Bizottság 2018. január 16-án elfogadta a műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiát, amely elismeri, hogy a tengeri hulladék változatlanul fennálló probléma és jelentős szennyezőforrás. Cselekvési tervében megerősíti, hogy megvizsgálja a halászeszközökkel kapcsolatos további fellépéseket – többek között a kiterjesztett gyártói felelősséget és/vagy a betétdíjas rendszereket.

A közös halászati politika szabályainak betartására vonatkozó rendelet tartalmazza az elveszett halászeszközök visszakeresésére és jelentésére vonatkozó intézkedéseket, valamint a halászeszközök jelölésére vonatkozó követelményeket. Az Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy pénzügyi támogatást nyújtsanak a tengeri hulladék gyűjtéséhez, és beruházzanak a hulladékok leadására alkalmas kikötői befogadólétesítményekbe.

A Bizottság kikötői befogadólétesítményekre vonatkozó, 2018. évi jogalkotási javaslata olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek biztosítják a hajókon keletkezett vagy a tengerben összegyűlt hulladék partra szállítását és megfelelő kezelését. A javaslat kifejezetten utal a halászeszközökkel kapcsolatos további intézkedések Bizottság általi megfontolására. A Bizottság 2018. május 30-án elfogadta a halászati ellenőrzési rendszer felülvizsgálatára irányuló javaslatot, amelynek rendelkezései javítani fogják – többek között a jelentéstétel bevezetésével – az elveszett halászeszközök jelentésére és visszakeresésére vonatkozó szabályokat.

A lakosság véleménye

A lakosságot érzékenyen érinti a műanyagok környezetre gyakorolt hatása. Az Eurobarométer-felmérésekből bebizonyosodott, hogy az európai polgárok szerint aggasztó a hétköznapi műanyag termékek egészségre (74%) és környezetre (87%) gyakorolt hatása.

A „Műanyag óceán” c. dokumentum vagy a BBC „A Kék bolygó II.” c. műsora szélesebb körben ismertette e globális probléma jelentőségét. Az európaiak 33%-a szerint a tengerszennyezés az egyik legjelentősebb környezetvédelmi probléma.

A műanyag hordtasakokról szóló irányelv végrehajtása rámutat arra, hogy a korlátozó intézkedések azonnali eredményekkel és társadalmi elfogadottsággal járhatnak. Végrehajtása azt is bizonyítja, hogy a műanyag hordtasakokra kivetett kis mértékű adók is jelentős csökkenést eredményezhetnek a fogyasztás tekintetében akár rövid távon is. Írországban a műanyag bevásárlótáskákra felszámított adó bevezetése nemcsak a kiskereskedelmi elárusítóhelyek által kínált műanyag hordtasakok 90%-os visszaesését, hanem a tengerparton talált hordtasakok számának jelentős csökkenését is eredményezte, az 1999-ben 500 méterenkénti 18 műanyag hordtasak 2003-ra 3-ra csökkent.

A 2017 decembere és 2018 februárja között megrendezett nyilvános konzultációban több mint 1800-an vettek részt; a konzultáció rámutatott arra, hogy a lakosság és az érdekelt felek is tisztában vannak azzal, hogy az egyszer használatos műanyagokkal kapcsolatban intézkedésekre van szükség.

A válaszadók 98,5%-a vélte úgy, hogy az egyszer használatos műanyagból származó tengeri hulladék kezelése „szükséges”, 95% pedig úgy gondolta, hogy „szükséges és sürgős”. A gyártók több mint 70%-a, a márkáknak és újrahasznosítóknak pedig több mint 80%-a vélte úgy, hogy „szükséges és sürgős” fellépésre van szükség. Az egységes belső piaccal kapcsolatos jogi egyértelműség és a beruházások biztonsága nélkülözhetetlen a műanyagértékláncban érintett valamennyi vállalkozás számára.

Az Európai Bizottság egyszer használatos műanyagok elleni figyelemfelkeltő kampánya

A probléma nagyságrendjének elismerése ellenére számos fogyasztó továbbra is napi szinten értékesíti, használja, valamint helytelenül ártalmatlanítja az egyszer használatos műanyag termékeket. A Bizottság a 2018. évi, június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából egy uniós szintű figyelemfelkeltő kampányt indított el, amelynek keretében reflektorfénybe helyezi a fogyasztói döntéseket, és rámutat a polgárok műanyagszennyezés és tengeri hulladék elleni küzdelem terén betöltött szerepére. A kampány azon uniós fogyasztókat célozza meg, akik ugyan tisztában vannak a tengeri hulladékkal kapcsolatos kritikus helyzettel, ismereteiket azonban még nem ültették át mindennapi döntéseikbe. Célja az egyszer használatos műanyagok fenntartható alternatíváinak előmozdítása, a résztvevők aktív fellépésének ösztönzése és a polgárok műanyag termékekhez való hozzáállásának megváltoztatása.